ÉPÜLETGÉPÉSZET OKTATÁS A SZENT ISTVÁN EGYETEMEN

Az utóbbi évek felsõoktatási változásai alapvetõen két területen jelentkeztek:

Ezek a változások olyan mértékben megváltoztatták a korábban megváltozhatatlannak gondolt felsõoktatást, hogy ma már az aktuális helyzet ismerete is számos újdonsággal szolgál az érdeklõdõk, de az oktatásban dolgozók számára is. A leginkább érintettek talán azok a fiatalok, akik jövõjük tervezéséhez informálódni szeretnének a különbözõ lehetõségekrõl, de a szüleik véleményére nem nagyon hagyatkozhatnak, hiszen a szülõk korábban volt egyeteme ma már nem az az egyetem, vagy nem azokat a szakokat oktatják melyrõl a szülõk gyermekeik felneveléséhez ismereteiket szerezték, és diplomájukat kapták, vagy ismerõseiktõl információt kaphatnak. Anélkül, hogy e változás szükségességét, vagy célszerûségét értékelnénk, a jelenlegi helyzet rövid bemutatására szorítkozunk.   

A Szent István Egyetem hat egyetem ill. fõiskola integrációjaként jött létre, és jelenleg hat kara van. A karok közül az egyik a Gépészmérnöki Kar hat intézettel. Az intézetek közül a Környezetipari Rendszerek Intézetének egyik tanszéke az Épületgépészet, Létesítménymérnöki és Környezettechnika Tanszék.

A Gépészmérnöki Karon jelenleg kifutóban levõ egyetemi szakok helyébe a bolognai folyamat hazai lendületével folyamatosan megalapításra és indításra kerültek az alap- és mester-szakok.

A karon a kifutó egyetemi szakokon kívül jelenleg a következõ alapszakokon van képzés:

Az alapszakokon folyó képzés elsõ végzõsei a 2008/09 tanév második félévében végeznek elõször.

Az alapképzés elindulásával megkezdõdött a mesterszakok alapítása és indításának elõkészítése. A kar jelenleg két mesterszak indításának engedélyével rendelkezik:

A mesterszakok indítására elsõként a 2008/2009 tanév második félévében került sor.

 

Az épületgépészet oktatása az alapképzésben

A SZIE Gépészmérnöki Karán az épületgépészet oktatása sajátos a hazai felsõoktatásban. A gépészmérnökök és a mezõgazdasági gépészmérnökök számára az épületgépészet tantárgy kötelezõ tárgy, így az itt végzõ hallgatók - eltérõen más egyetemek gépészmérnökeitõl - megismerkednek az épületgépészettel. Az ismerkedés a rendelkezésre álló oktatási keretek között történik. A hõtan valamint az áramlástan után egy féléven keresztül heti 2 óra elõadás, és 2 óra gyakorlat kiméretben folyik az épületgépészet oktatása. Ez a lehetõség meghatározza az épületgépészet oktatásának mélységét, de ez teljesen összhangban van azzal a célkitûzéssel, mely a tantárgy tanrendbe való beépítésének indoka volt.

A gépészmérnöknek az épületgépészet területén olyan ismeretekkel kell rendelkeznie, hogy

A tananyag a célkitûzéseknek megfelelõen épül fel és az eddigi tapasztalatok szerint a sikeres vizsga után az ismeretanyaguk megfelel az elvárásoknak. A bolognai rendszer lényegébõl adódóan a hallgatók szabadon átjárhatnak a különbözõ felsõoktatási intézményekbe, így lehetõvé válik számukra, hogy más felsõoktatási intézményben a gépészmérnöki szak épületgépészeti szakirányt válasszák és az épületgépészet mélységeibõl dokumentumot is szerezzenek. (Ez a lehetõség a korábbi rendszerben a SZIE Gépészmérnöki Kara és a DE Mûszaki Fõiskolai Kara között szerzõdésben volt rendezve és az érdeklõdõk vendéghallgatóként lettek épületgépészek)

A gépészmérnöki alapszak szakirányain még más épületgépészeti tárgyakat is elsajátíthatnak a hallgatók, így Fûtés- és klímatechnika, Tüzeléstechnika, Levegõtisztaságvédelem, Épületenergetika, stb. és a felsoroltak mellett még fakultatív tárgyak között is több épületgépészeti, vagy épületgépészethez használható tantárgy található, mint pl.: Épületfizika, Szolártechnika, stb.. A különbözõ épületgépészeti tárgyak azonban nem az épületgépészet szakmai struktúrája szerint kerülnek oktatásra, hanem alapvetõen a szakirány céljai határozzák meg a tárgyak tartalmát és kiméretét. Az épületgépészeti ismeretek szempontjából leginkább meghatározóak a tanszék által koordinált szakirányok, melyek a gépészmérnöki alapszakon. A Környezettechnika szakirány és a Létesítményüzemeltetõ szakirány. A létesítményüzemeltetõ szakirány tárgyait az 1. táblázatban példaként bemutatjuk.  

1. táblázat Létesítmény-üzemeltetõ szakirány tantárgyai

Tantárgyak Félév

1

2

3

Építészet

2/0/g/3

 

 

Építõanyagok

2/1/k/2

 

 

Épület- és tartószerkezetek

2/1/k/3

 

 

Víz, gáz, csatornázás

2/0/g/2

 

 

Épületfizika

 

1/2/g/3

 

Tüzeléstechnika

 

3/0/k/3

 

Fûtés és klímatechnika

 

2/2/g/4

 

Építéstechnológia

 

3/1/g/4

 

Építõipari gépek

 

2/0/k/2

 

Épületenergetika

 

 

2/1/g/3

Épületinformatika

 

 

3/1/k/4

Létesítményüzemeltetés

 

 

3/1/k/4

Háztartástechnika

 

 

2/1/k/3

Zaj és rezgésvédelem

 

 

2/0/k/2

Heti óraszám/heti gyakorlati óraszám/követelmény/kredit
k-kollokvium, g-gyakorlat, a-aláírás

 

Az épületgépészet oktatása a mesterképzésben

A karon induló mesterképzések közül a gépészmérnöki szakon csak a környezetipari mérnök szakirányon van épületgépészettel kapcsolatos tárgy. Ez azért alakult így, mert az általános ismeretek körében tanított épületgépészet további ismeretbõvítése a mester szakon vagy új mesterszakot, vagy a gépészmérnöki szakon belül önálló szakirányt igényelne. Úgy gondoltuk, hogy az épületgépészet szakterület hagyományainak megfelelõ szakmai képzéstõl eltérõ, a kar adottságaihoz jobban illeszkedõ szakmai területen folytatunk képzést, és ez lett a Létesítménymérnöki szakterület. E meggondolás alapján alapítottuk (konzorciumban a Debreceni Egyetemmel és a Pécsi Egyetemmel) a Létesítménymérnöki mesterszakot, melynek súlyponti ismeretanyaga az épületek gépészeti berendezéseinek üzemeltetése (Egy korábbi felmérés szerint az épületgépészek több mint fele ma is az üzemeltetés területén dolgozik.) és a gépészmérnöki mesterszakon pedig a Létesítményüzemeltetõ szakirányt. A szakirány tantárgyait a 2. táblázat mutatja.

2. táblázat Létesítménymérnöki szakirány tantárgyai

Tantárgy Félév

1

2

3

4

Komplex mérnöki tevékenység

 

2/1/k/3

 

 

Építészet

 

1/1/k/3

 

 

Építéstechnológiák

 

2/1/g/2

 

 

Projekt feladat (Létesítmény-üzemeltetési tervezés)

 

 

2/3/k/5

 

Épületvillamosság

 

 

2/1/f/3

 

Épületenergetika

 

 

2/1/f/3

 

Közmûvek

 

 

2/1/k/2

 

Építõ anyagok

 

1/2/g/2

 

 

Épületgépészeti rendszerek

 

 

2/1/k/3

 

Létesítmény-informatika

 

 

2/1/k/4

 

Diplomamunka

 

 

 

0/25/a/30

Heti óraszám/heti gyakorlati óraszám/követelmény/kredit
k-kollokvium, g-gyakorlat, a-aláírás

A szakirány tantárgyainak tartalmi kialakításánál a célok azonosak voltak, mint a létesítménymérnöki mesterszak esetén, de miután más tantárgyi környezetben, más elõtanulmányokra épülnek, így kisebb kiméretben kellett az azonos célt elérni.

Tisztában vagyunk azzal, hogy a szakokkal, illetve szakirányokkal kapcsolatos elképzelések helyességét a gyakorlatnak kell igazolni és minden igyekezet ellenére valószínûleg még hosszú ideig kell a tapasztalatok alapján a képzést korrigálni. Így ez az ismertetõ, inkább az elképzeléseket, mint a biztos eredményeket kívánta dokumentálni, és végképpen nem volt szándék annak kizárása, hogy más, ennél esetleg jobb megoldások is vannak. Ennek eldöntéséhez azonban még biztosan hosszú éveket kell várni, addig pedig nincs más feladatunk mint szakadatlanul azon munkálkodni, hogy a képzés ezen a szak/tudomány területen minél jobban feleljen meg az elvárásoknak.               

 

Első Magyar Kéményszövetség (EMKÉSZ)

Épületautomatizálási Egyesület (EIB/KNX)

Építéstudományi Egyesület (ÉTE)

Hűtő- és Klímatechnikai Vállalkozások Szövetsége (HKVSZ)

Kéményjobbítók Országos Szövetsége (KÉOSZ)

Magyar Kéményseprők Országos Ipartestülete (MKOI)

Magyar Hőszivattyú Szövetség (MAHŐSZ)

Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége (MATASZSZ)

Magyar Uszodatechnikai Egyesület (MUE)

BME Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék

Debreceni Egyetem MK Épületgépészeti Tanszék

Épületgépész Szakközépiskolák Országos Munkaközössége

Miskolci Egyetem Kőolaj- és Földgáz Intézet

Pécsi Tudományegyetem MMK Épületgépészeti Tanszék

Szent István Egyetem Környezettechnikai