VÁLTOZÁSOK AZ ÉPÜLETGÉPÉSZGÉPÉSZ-KÉPZÉSBEN A BME-N

Az elmúlt években jelentős változáson ment át a hazai felsőoktatás, a műszaki felsőoktatás és ezen belül az épületgépész mérnökképzés. A hagyományos főiskolából és egyetemből álló rendszer teljesen átalakult.

BME Gépészmérnöki Karán 136 éve folyik gépészmérnökképzés, és 1992 óta kreditrendszerű tanterv szerint. Az épületgépészeti oktatás 1950-ben indult. A tradicionális ötéves mérnökképzésünket alakítottuk át, vagy kellett átalakítani. A folyamatban a "Bolognai Nyilatkozat" volt az iránymutató, melyhez hazánk is csatlakozott. Az új rendszer egyik vezérlőelve az aláíró országok szerint az volt, hogy az egyes országok felsőoktatási rendszere azonos felépítésű, "csere- szabatos" legyen. A diplomák elismerése, az áthallgatás beszámítása természetes ebben a rendszerben.

Kétlépcsős oktatás a BME Gépészmérnöki Karán

A Bolognai folyamat részeként kétciklusos képzés lett bevezetve. Az új oktatási rendszer lényege, hogy a korábban egymás mellett párhuzamosan működő egyetem és főiskola átalakul. A továbbtanuló először a hétszemeszteres BSc(Baccaleureus)-képzést teljesíti. Ezt követi a négyszemeszteres MSc (Magister)-képzés, és így szerezhető meg a korábbi egyetemi oklevélnek megfelelő képzési szint. A kétlépcsős rendszer magával vitte a korábban már bevezetett kreditrendszert. A BSc keretein belül félévente 30, összesen 210 kreditpontot kell teljesíteni. A kreditpont a tanulásra fordított munkát, időt fejezi ki. Egy kreditpont átlagosan 30 óra ráfordított munkát jelent, mely magába foglalja az órarendi és órarenden kívüli elfoglaltságot is. Átlagosan elmondható, hogy a heti kétórás tárgy közelítőleg két kreditpontnak felel meg.

Épületgépészeti BSc

Az új felsőoktatási rendszer szerint a BSc-és MSc-szakok alapítását és indítását a felsőoktatási intézmények kezdeményezik, és terjesztik fel jóváhagyásra a szükséges anyagokat, tanterveket. A tervezetnek igazolnia kell, hogy az oktatási intézmény rendelkezik a szükséges személyi, eszköz- és laboratóriumi háttérrel. A beterjesztett anyagot a Magyar Akkreditációs Bizottság, valamint az Oktatási Minisztérium hagyja jóvá, ill. engedélyezi az oktatás indítását. A BME Gépészmérnöki Karán az alábbi alapszakok indultak: gépészmérnök, energetikai mérnök, mechatronikai mérnök, valamint ipari termék- és formatervező szak. A gépészmérnöki szakon belül az alábbi szakirányokat akkreditálták: anyagtechnológia, épületgépészet, folyamat- technika, gépészeti fejlesztő, gépgyártás-technológia, géptervező. Az épületgépészeti szakirány tantervét tanszékünk dolgozta ki, mi vagyunk a gazdája. A BSc-oktatás 2005-ben indult a BME-n, az épületgépész szakirány szintén. Az energetikai mérnök alapszak szakirányai: atomenergetika, épületenergetika, hőenergetika és villamos energetika. Az épületenergetika szakirányt szintén mi dolgoztuk ki, és mi vagyunk a gazdái. A BSc-rendszerű épületgépészeti mérnökképzés hazánkban három oktatási intézményben indult: a BME Gépészmérnöki Kar, Debreceni Egyetem volt Ybl Miklós Főiskolai Kar, Pécsi Tudományegyetem volt Pollack Mihály Műszaki Főiskolai Kar. Épületgépészeti MSc indítási lehetőséggel csak a BME Gépészmérnöki Kara rendelkezik. El kell mondanunk, hogy Debrecen, Pécs és Gödöllő (Szent István Egyetem) kidolgozta és indítási engedélyt kapott a "létesítménymérnök" MSc-szak oktatására. Az itt végzettek épületek, épületgépészeti rendszerek üzemeltetésére kapnak elsősorban felkészítést. A BME Gépészmérnöki Kar BSc-képzés első évfolyam épületgépész-hallgatói
jelenleg az utolsó, hetedik szemesztert teljesítik. Ebben a szemeszterben a szakdolgozatot is elkészítik. A BSc épületgépész szakirány tantervének kidolgozása és az oktatás elindítása komoly kihívást jelentett, mivel ilyen oktatást korábban nem folytattunk. A végzett diplomások elsősorban az épületgépészeti rendszerek és berendezések kivitelezése, üzemeltetése és forgalmazása szempontjából fontos műszaki ismereteket sajátítják el. Továbbá képesek arra, hogy továbbképzés vagy az MSc elvégzése után épületgépészeti rendszerek és berendezések tervezését és fejlesztését végezzék. A BSc tanterv épületgépészeti szakirány tantárgyai: Épületszerkezetek hőtechnikája; Épületvillamosság és világítástechnika; Hőszállítás; Hűtéstechnika; Épületgépészeti tervezés; Fűtéstechnika;
Klímatechnika; Végeselem-módszer alapjai; Épületek légtechnikája; Épületgépészeti kivitelezési ismeretek; Épületgépészeti mérések; Vízellátás, csatornázás, gázellátás. Az energetika szak épületenergetika szakirány szakmai tárgyai: Épületszerkezettan és épületfizika; Műszaki ábrázolás; Energetikai mérések; Épületgépészeti rendszerek I-II. ; Épület- üzemeltetés; Hőszállítás; Épületgépészeti tervezés; Megújuló energiaforrások. Az előző tantárgylisták is mutatják a két szakirány különbözőségét.

Épületgépészeti MSc

El kell mondani, hogy a tanterv-kidolgozással egy időben szervezeti változások is történtek a karon. Alapvetően létszámkorlátok miatt (minimum tíz oktató) tanszékek összevonására került sor. A mi tanszékünkből és a korábbi Vegyipari és Élel- miszeripari Gépek (majd
Gépészeti Eljárástechnika) Tanszékből létrejött az Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék. A nagyobb oktatói, szakmai és tudományos bázis lehetővé tette egy új MSc-alapszak megalapítását: épületgépészeti és eljárástechnikai gépészmérnök alapszakot. A tantervben négy szakirányt dolgoztunk ki: komfort épületgépészet, technológiai épületgépészet, eljárástechnikai, valamint környezettechnológiai szakirányok. Az MSc-oktatás 2009 szeptemberében indul. A szakmai ismeretek bővülése indokolja a két épü- letgépészeti szakirány (komfort, ill. technológiai) alapítását. Első lépésként a komfort épületgépész, valamint az eljárástechnikai szakirányok indítását tervezzük.

A változásról

A fentiek alapján is megállapítható, hogy a felsőoktatás jelentős átalakuláson ment keresztül. Eddig elsősorban az oktatás tartalmi kérdéseiről (tantervek, tárgyak) volt szó. Azonban a változások sokrétűbbek. A fontosabb megállapítások - elsősorban terjedelmi korlátok miatt - a teljesség igénye nélkül:

  1. Az elmondottakból kiderül, hogy az oktatási tevékenységünk jelentősen bővülni fog. Az új tanszék összesen hét szakirány gazdája. Még az a "szerencse", hogy jelenleg csak két BSc-szakirány indult, és jövő szeptemberben csatlakozik hozzá a tervezett két MSc-szakirány indítása. Az oktatási terhelés növekedni fog, ez várhatóan létszámbővítést igényel. Egyes tárgyak oktatásánál elismert szakemberek felkérését, bevonását is tervezzük. Lényeges megállapításként elmondható, hogy az épületgépészet súlya, szakterülete a BME Gépészmérnöki Karán növekedni fog.
  2. A kétlépcsős képzés teljesen más, mint a korábbi egyetemi és főiskolai rendszer. Az átalakítás elsősorban az egyetemektől igényelt nagyobb változtatást. Az összehasonlítás a korábbi rendszerrel nehéz, mert a bevezetett kétlépcsős oktatási rendszer teljesen más, mint a korábbi párhuzamos főiskola és egyetem rendszere. Ma a hallgatók a hetedik szemeszter után BSc-diplomát kaphatnak, és munkába állhatnak. A tervezés, fejlesztés és kutatás iránt elkötelezetteknek kínál új lehetőségeket az MSc-képzés. A BSc-diploma csak további 15 kreditpont elsajátítása után jogosít épületgépészeti tervezésre a Mérnöki Kamara követelményei alapján. (A többletkövetelmény valamennyi mérnökre és tervezői jogosultságra vonatkozik.) Ez a többlet kb. öt, heti háromórás tárgy további teljesítését jelenti. A többlettárgyak felvehetők még a diploma előtt vagy később.
  3. Az új rendszer versenyhelyzetet hoz a felsőoktatásba. A versenyt csak növeli az a tény, hogy az államilag finanszírozott helyeket nem "leosztják" a felsőoktatási intézmények között, hanem az államilag finanszírozott helyre felvett hallgatók viszik magukkal ahhoz az intézményhez, ahova felvették. Ez várhatóan kedvezőtlenül érinti a kisebb, elsősorban vidéki intézményeket.
  4. A felsőoktatási intézmények finanszírozása átgondolást igényel. Az új szakok és szakirányok személyi, infrastruktúra, laboratórium hátterét ki kell építeni. Ez csak az állam, a szakirányú cégek és a felsőoktatási intézmények együttműködésének eredményeként valósulhat meg.
  5. Az MSc-oklevél megszerzése után a kiemelkedő tanulmányi eredményt elérő hallgatók esetében van mód jelentkezni az egyetemi doktori (PhD) képzésre.

A megalakult új tanszék a "D" épület első emeletén található. A korábbi Épületgépészeti Tanszék a "T" épületből átköltözött. Macskásy professzor szobrát az Épületgépészeti Múzeum szervezésében újraavattuk a "D" épület otthonosan felújított aulájában, ahol már áll Heller professzor szobra és a posztamens Lévai professzor emlékének megörökítéséhez. Érdemes meglátogatni és hozzánk is beköszönni. Azt hiszem, elmondhatjuk, hogy nem volt unalmas számunkra 2008-as év, és a 2009-es év kihívásai sem mindennaposak.

DR. KAJTÁR LÁSZLÓ PhD
egyetemi docens

Első Magyar Kéményszövetség (EMKÉSZ)

Épületautomatizálási Egyesület (EIB/KNX)

Építéstudományi Egyesület (ÉTE)

Hűtő- és Klímatechnikai Vállalkozások Szövetsége (HKVSZ)

Kéményjobbítók Országos Szövetsége (KÉOSZ)

Magyar Kéményseprők Országos Ipartestülete (MKOI)

Magyar Hőszivattyú Szövetség (MAHŐSZ)

Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége (MATASZSZ)

Magyar Uszodatechnikai Egyesület (MUE)

BME Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék

Debreceni Egyetem MK Épületgépészeti Tanszék

Épületgépész Szakközépiskolák Országos Munkaközössége

Miskolci Egyetem Kőolaj- és Földgáz Intézet

Pécsi Tudományegyetem MMK Épületgépészeti Tanszék

Szent István Egyetem Környezettechnikai