LÉG- ÉS KLÍMATECHNIKA

1. A szakterület tartalmi felsorolása, alapfogalmak

Először is vegyük sorra a legfontosabb alapfogalmak értelmezését. A klímatechnikai rendszer biztosítja a megkövetelt komfortparamétereket a klímatizált térben. A klímatechnikai rendszer részei:

A kímatizálás célja: a klímatizált térben a levegő hőmérsékletét, nedvességtartalmát, összetételét és nyomását állandó értéken tartjuk, vagy meghatározott program szerint változtatjuk. A levegő összetétele elsősorban az oxigén és szén-dioxid koncentrációját jelenti, mely alapvetően a frisslevegő ellátással van összefüggésben.

A klímatizálás során a klímatizált tér komfortja alapján a hazai gyakorlatban megkülönböztetett klímatechnikai rendszerek:

teljes klíma: a levegő hőmérsékletét, nedvességtartalmát, összetételét és nyomását egyaránt befolyásolni tudja,
fél klíma: a légállapotjelzők közül csak az egyiket (hőmérséklet vagy nedvességtartalom) tudja befolyásolni. Általában a nedvességtartalmat nem tudják a klímatizált térben garantálni a fél klíma berendezések, de biztosítják a frisslevegő ellátást.

A klímaközpontban megvalósítható levegőkezelési folyamatok:
hűtés, fűtés, nedvesítés, szárítás.

A külföldi gyakorlatban a klímatechnikai rendszereket gyakran a klímaközpontban lévő levegőkezelő elemek darabszáma alapján osztályozzák (pl. DIN). E szerint a lehetséges klímatechnikai rendszerek:

- teljes klíma (4 féle levegőkezelő elem, hűtő, fűtő, nedvesítő, szárító),
- részklíma (2-3 féle levegőkezelő elem),
- szellőztető berendezés (0-1 levegőkezelő elem).

Szükséges megjegyeznünk, hogy valamennyi esetben értelemszerően biztosítani kell a levegő összetételét és nyomását. Ez csak folyamatos frisslevegő bejuttatással lehetséges, a komfortkövetelmények miatt továbbá gondoskodni kell a frisslevegő szőréséről. Ebből
adódóan a különböző ablakklíma, SPLIT és MULTISPLIT készülékekkel klímatizálás csak abban az esetben valósítható meg, ha külön gondoskodunk a központi frisslevegő bejuttatásáról. Ellenkező esetben csak léghűtő berendezésről beszélhetünk. A klímatizálás során a levegő állapota és összetétele megváltozik, ennek megfelelően beszélhetünk az alábbi levegő állapotokról:

A klímatizált térben a hazai előírások alapján előírt légállapot és összetétel paraméterek a tartózkodási zónában:

- levegő hőmérséklet: függ a helyiség rendeltetésétől, értéke általában télen 20-22°C, nyáron 24-26°C,
- levegő páratartalom: függ a helyiség rendeltetésétől, értéke általában télen 30-60%, nyáron 40-70% között. Több szakkönyv a tartományt szőkíti, mely szerint télen 40-55%, nyáron 50-60%,
- levegő sebesség: a huzathatás elkerülése miatt a levegő sebesség a tartózkodási zónában nem lehet nagyobb mint 0,25 m/s, a mai korszerő előírások a huzatérzet értékelésénél figyelembe veszik a levegő hőmérsékletét és turbolencia fokát is,
- fajlagos frisslevegő: a hazai szabványban (MSZ 04.135/1-1982) előírt kötelező frisslevegő igény:

A később megjelent MSZ 21875-2-1991 szabvány tovább pontosította az értékeket a munkavégzés jellege alapján:

Szükséges megemlíteni, hogy a korszerő méretezés során lényegesen több paramétert vesznek figyelembe, pl.: ruházat, tevékenységi szint, fajlagos alapterület, aszimmetrikus sugárzás, turbulencia fok, belső levegő minőségi követelmények. Eltérő komfortfokozatú terek (A, B, C) különböztethetők meg. Az igényesebb tér (A) esetében a megengedett tőrések kisebbek, a feladat drágább klímatechnikai rendszerrel oldható meg. A hazai műszaki gyakorlatban még nem terjedt el az említett követelmények alkalmazása. Ugyanakkor meg kell jegyeznünk, hogy külföldi megrendelők esetében gyakori előírás adott külföldi szabványok követelményeinek (pl. DIN) teljesítése.

2. A szakmai terület paraméter határai

A helyiségben a levegő jellemzői közül az alábbiakra vonatkozóan vannak általában előírások: hőmérséklet, nedvességtartalom, levegő sebesség, turbolencia fok, szén-dioxid koncentráció, szennyezőanyag koncentráció, részecske koncentráció. Komfortterek esetében a légállapot jellemzőkre vonatkozóan vannak előírások. A komfortkövetelmények alapján megkülönböztetjük az "A", "B" és "C" komfortfokozatú tereket. További információk a komfort menüben.

Tisztaterek esetében a levegőben lévő részecske darabszám alapján történik az osztályba sorolás. Általánosan alkalmazott előírás az USA Federal Standard 209 szerinti besorolás, mely alapján 1, 10, 100, 1 000, 10 000, 100 000 tisztasági osztályú tereket különböztetünk meg. Az osztály sorszáma megegyezik az egy köbláb levegőtérfogatban megengedett 0,5 ?m átmérőjő részecskék darabszámával.

3. A szakmai terület területi határai

A klasszikus épületgépészeti tervezési gyakorlatban a klíma- és légtechnika esetében a tervezési határ a frisslevegő beszívó keresztmetszetétől az elhasznált levegő kifúvási keresztmetszetéig terjed.
Magába foglalja továbbá a kapcsolódó hűtő- és fűtőenergia ellátó rendszert. Adatszolgáltatási kötelezettség vonatkozik az építészet, statika, elektromos, irányítástechnikai és akusztikai tervező irányában.

4. Szakmai tájékoztatás a lakosságnak, beruházóknak

Szakmai terminológia:

SPLIT készülék: elválasztott rendszerő hűtőkészülék, egy kültéri és egy beltéri egységből áll.

MULTI SPLIT készülék: egy kültéri egységhez 2-5 beltéri egység kapcsolódik.

VRV, VRF készülék: egy kültéri egységhez 10-18 beltéri egység kapcsolódik.

A fenti rendszereknél a hűtési és a hőszivattyús üzem egyaránt lehetséges. A három vezetékkel kiépített VRV, VRF rendszerek esetében arra is van mód, hogy egyes helyiségek esetében hűtő, másoknál fűtő üzemmódban működjenek a beltéri egységek.

További rövidítések:

VAV: változó levegő térfogatáramú rendszerek (Variable Air Volume),

VVS: változó levegő térfogatáramú rendszerek (Variable Volumenstrom),

VRV: változó hűtőközeg térfogatáramú rendszerek (Variable Refrigerant Volume),

VRF: változó hűtőközeg térfogatáramú rendszerek (Variable Refrigerant Flow),

COP: a hőszivattyú üzemének hatásosságát fejezi ki (Coefficient of Performance) COP = leadott fűtőteljesítmény / elektromos teljesítmény felvétel

EER: a hűtőgép üzemének hatásosságát fejezi ki ( Energy Efficienci Ratio) EER = hűtőteljesítmény / elektromos teljesítmény felvétel

COP = EER + 1 ; általában igaz

A SPLIT és MULTISPLIT berendezések energia hatékonyságuk alapján osztályba sorolhatók. Az "A"- tól "G"-ig terjedő skála szerinti besorolás követelményei a nemzetközi gyakorlatban:

Hűtési üzemmód

Fűtési üzemmód

Kategória

Követelmény

Kategória

Követelmény

A

3,2 < EER

A

3,6 < COP

B

3,2 ? EER > 3,0

B

3,6 ? COP > 3,4

C

3,0 ? EER > 2,8

C

3,4 ? COP > 3,2

D

2,8 ? EER > 2,6

D

3,2 ? COP > 2,8

E

2,6 ? EER > 2,4

E

2,8 ? COP > 2,6

F

2,4 ? EER > 2,2

F

2,6 ? COP > 2,4

G

2,2 ? EER

G

2,4 ? COP

 

5. Szakmai ajánlások a szakmának

A különböző klímatechnikai rendszerek többféle módon rendszerezhetők. Ezek közül a leghasználatosabbak:

- a klímaberendezés elhelyezése alapján:
- helyi klímatizálás,
- központi klímatizálás.

- a kiszolgált tér jellege alapján:
- komfort klímaberendezés,
- technológiai klímaberendezés.

- a távozó levegő visszakeverése alapján:
- frisslevegős rendszer,
- elő-, vagy utókeveréses rendszer.

- a klímatizált térbe bejuttatott hőhordozó fajtája alapján:
- levegő hőhordozóval üzemelő rendszerek,
- levegő + víz hőhordozóval üzemelő rendszerek,
- levegő + freon hőhordozóval üzemelő rendszerek.

- a szellőző levegő térfogatáram állandósága alapján:
- állandó térfogatáramú rendszerek,
- változó térfogatáramú rendszerek,

- a klímatechnikai rendszerben alkalmazott levegő sebesség (nyomás) alapján:
- hagyományos rendszerek,
- nagynyomású (nagysebességő) rendszerek,

- az épületben kialakított zónák (pl. Északi és Déli zóna) alapján:
- zónás klímatechnikai rendszerek,
- zónák nélkül kialakított klímatechnikai rendszerek.

A központi klímatechnikai rendszerek elterjedt csoportosítása az alkalmazott hőhordozó alapján:

I. Levegő hőhordozóval üzemelő rendszerek:
- hagyományos: zónás, zóna nélküli

- nagynyomású, nagysebességő: egycsatornás, kétcsatornás

II. Levegő + víz hőhordozóval üzemelő rendszerek:
- szabadáramú ( pl. hűtőmennyezet )

- kényszeráramú: hűtőgerenda,
klíma konvektor ( ventilátoros, vagy indukciós).

III. Levegő + freon hőhordozóval üzemelő rendszerek:
- SPLIT,
- MULTISPLIT,
- VRV (VRF) rendszerek.

A központi klímatechnikai rendszerek fenti csoportosításában szereplő egyes rendszerfajták jellemző megoldásai, ill. műszaki paraméterei:

I. Levegő hőhordozóval üzemelő rendszerek:

- hagyományos rendszerek: a levegő sebessége a légcsatornában általában kisebb 10 m/s- nál, a rendszer légoldali összes ellenállása általában 300 - 800 Pa.

- nagynyomású rendszerek: a levegő sebessége a ventilátor után a légcsatornában eléri a 15 - 25 m/s értéket és a rendszer légoldali összes ellenállása jellemzően nagyobb 1 000 Pa-nál.

II. Levegő + víz hőhordozóval üzemelő rendszerek:

- szabadáramú: mennyezet vagy fal hűtő rendszerek,

kényszeráramú:
- hűtőgerenda: indukciós elven működik, növelt légoldali csatlakozási nyomás szükséges ( 80 - 180 Pa ).
- indukciós klíma konvektor: szintén indukciós elven működik, növelt légoldali csatlakozási nyomás szükséges ( 80 - 180 Pa ).
- ventilátoros klíma konvektor: elterjedt elnevezése "fan-coil" a beépített ventilátor és hűtő-fűtő hőcserélő(k) miatt. Az FC készülékek üzemelhetnek recirkulációs módon, központilag kezelt levegő hozzávezetéssel, vagy közvetlen külső levegő hozzávezetéssel.

Klímatizálás feltétele, hogy kezelt frisslevegőt juttassanak a helyiségbe. A levegőigény méretezhető a légzés illetve a belső levegő minőség követelményei alapján.

A légtechnikai rendszerek elterjedt csoportosítása:

I. Ipari pneumatikus rendszerek:
- transzport rendszerek,
- ipari szellőző és kiegészítő rendszerek,
- préslég rendszerek.

II. Szellőzés technikai rendszerek:
- természetes szellőztetéső rendszerek: gravitációs vagy szélnyomás hatására méretezett,
- mesterséges szellőztető rendszerek: szellőztető berendezés, klímaberendezés, légfűtő berendezés, léghűtő berendezés, légnedvesítő berendezés, ködtelenítő berendezés.

Első Magyar Kéményszövetség (EMKÉSZ)

Épületautomatizálási Egyesület (EIB/KNX)

Építéstudományi Egyesület (ÉTE)

Hűtő- és Klímatechnikai Vállalkozások Szövetsége (HKVSZ)

Kéményjobbítók Országos Szövetsége (KÉOSZ)

Magyar Kéményseprők Országos Ipartestülete (MKOI)

Magyar Hőszivattyú Szövetség (MAHŐSZ)

Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége (MATASZSZ)

Magyar Uszodatechnikai Egyesület (MUE)

BME Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék

Debreceni Egyetem MK Épületgépészeti Tanszék

Épületgépész Szakközépiskolák Országos Munkaközössége

Miskolci Egyetem Kőolaj- és Földgáz Intézet

Pécsi Tudományegyetem MMK Épületgépészeti Tanszék

Szent István Egyetem Környezettechnikai