I. HKVSZ KONFERENCIA ÉS KIÁLLÍTÁS

MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK
A HŰTŐ-, LÉGKONDICIONÁLÓ- és HŐSZIVATTYÚ (HLH) ÁGAZAT SZOLGÁLATÁBAN

Az emberiség életvitele hosszú távon a természeti erőforrások kimerüléséhez vezethet, ezért a fosszilis energiahordozók helyett egyre inkább az alternatív energiaforrások kerülnek előtérbe. A fosszilis tüzelőanyagok használata korlátozott mennyiségük és belátható időn belül kimerülő készleteik miatt nem alkalmasak arra, hogy fenntartható energiagazdaság épüljön rá, ezért a megújuló energiaforrások hasznosítása jelenthet megoldást, környezettudatos szempontok által vezérelve.

A megújuló energiaforrás természeti folyamatok során folyamatosan rendelkezésre áll, vagy újratermelődik (napenergia, szélenergia, vízenergia, biomassza, geotermikus energia, stb.). Ezek olyan természeti erőforrások, melyek hasznosításával az emberiség a szükségleteit az adott gazdasági fejlettség szintjén kielégítheti, és használatuk ellenére természetes úton, újratermelődnek.

Az energiatermelés jelentős része ma még a kimeríthető és nem megújuló energiaforrásokra támaszkodik a villamosenergia termelésben és a fűtési hő, vagy komforthűtés előállításában. Ezért rendkívül fontos, hogy olyan biztos energiaforrások használatát aknázzuk ki, amelyek nem kimeríthetők és megújulók; energiát a naptól, a széltől, a víztől és a növényektől nyeri.
A megújuló energia nem új találmány. Évszázadokon át úgy tervezték az épületeket, hogy felfogják a nap melegét, fát használtak a fűtésre és a főzésre, szélenergiával működtették a malmokat, vitorláshajók szolgáltatták a transzport-transzfer folyamatokat. A modernkor technikai eszközeit felhasználva ismét hasznosíthatóvá válnak ezek a megújuló energiaforrások.
Globálisan elmondható, hogy a fosszilis energiahordozók tartalékainak kimerülésével felértékelődnek a megújuló energiaforrások. Vállalkozási és lakossági szinten pedig az energia költségek csökkentésére irányuló törekvés teszi szükségessé a megújuló energiák hasznosítását.
Ezzel szemben az igen magas beruházási költségek, az egyes fosszilis energiahordozók ártámogatási rendszere, illetve a fogyasztói csoportok fenntartásos véleménye egyelőre hátrányosan befolyásolja az alternatív energiaforrások alkalmazásának terjedési folyamatát. A megújuló természeti erőforrásokat hasznosító technológiák népszerűsítése így csak állami támogatással valósítható meg.

A megújuló energiák hasznosítása lakossági szinten
A megújuló energiaforrások során az előállított energiát fűtésre, hűtésre, használati melegvíz termelésre, illetve elektromos árammal működő berendezések üzemeltetésére lehet hasznosítani épületléptékben.

A konferencia célja a megújuló energiaforrások népszerűsítése, az elérhető támogatások keretfeltételeinek megismertetése, az alternatív energia előnyeinek ismertetése, a beruházás megtérülésének bemutatása.

Várjuk jelentkezésüket előadónak, kiállítónak, hallgatónak.
A konferencia programját és további információt figyelemmel kísérheti a HKVSZ honlapján: www.hkvsz.hu

KONFERENCIA ÉS KIÁLLÍTÁS

A globális klímaváltozás korlátozásának eszköze a megújuló energiaforrások részarányának növelése, főként azoké, amelyek nyomán nem keletkezik üvegházgáz.

A szél- és napenergia az egyik leggyorsabb ütemben növekvő forrása az elektromos energiának. Az energiaforráshoz kapcsolódó, korábban még elég magas fajlagos költségek folyamatosan csökkennek.

 A bioenergia, ideértve annak hagyományos (tűzifa, terméshulladék, stb.) és ipari jellegű (bioüzemanyag) formáját, egyre nagyobb teret szakít a világ energiatermelésében. Ezek az energiahordozók mind széntartalmúak. Ezért a szén-dioxid-kibocsátás szempontjából csak akkor tekinthetők semlegesnek, a kibocsátást nem növelik tovább, sőt, ha az e célra telepített energiaültetvények legalább annyi szén-dioxidot elnyelnek, mint amennyi ezen anyagok elégetésekor a levegőbe kerül.

A közelmúltban bekövetkezett súlyos atomerőmű balesetek miatt ismét előtérbe került a víz, mint energiahordozó. Azonban az energia kinyerésének és a felhasználás helyéig juttatásának a költségei nagyon helyfüggőek.

A geotermikus energia szintén egyre népszerűbb, akár lakossági szinten is, hasznosítására számtalan lehetőség adódik. Ipari méretekben a felszín alatti forró vízből és gőzből nyert energia előállítási költségei versenyképesek a fosszilis energiafajtákéval (pl. Izland).

A konferencia előzetes programja:

2011. október 4. (kedd)

1000-1300 Szakmai kirándulás: Várvölgy
1300-1400 Ebéd
1400 Megújuló energiaforrások szerepe, oktatás
1600 Szélenergia
1700 Autonóm (passzív) házak
1900 Vacsora

2011. október 5. (szerda)

900 Hőszivattyúk alkalmazása a hazai gyakorlatban
1100 Napenergia
1300 Ebéd
1400 Biomassza, biogáz
1600 Kutatás+Fejlesztés, a szakma jövőképe

 Körlevél és jelentkezési lap letöltése
 Részletes programtervezet letöltése

Első Magyar Kéményszövetség (EMKÉSZ)

Épületautomatizálási Egyesület (EIB/KNX)

Építéstudományi Egyesület (ÉTE)

Hűtő- és Klímatechnikai Vállalkozások Szövetsége (HKVSZ)

Kéményjobbítók Országos Szövetsége (KÉOSZ)

Magyar Kéményseprők Országos Ipartestülete (MKOI)

Magyar Hőszivattyú Szövetség (MAHŐSZ)

Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége (MATASZSZ)

Magyar Uszodatechnikai Egyesület (MUE)

BME Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék

Debreceni Egyetem MK Épületgépészeti Tanszék

Épületgépész Szakközépiskolák Országos Munkaközössége

Miskolci Egyetem Kőolaj- és Földgáz Intézet

Pécsi Tudományegyetem MMK Épületgépészeti Tanszék

Szent István Egyetem Környezettechnikai