MAGYAR ÉPÜLETGÉPÉSZEK NAPJA 2010

Egy épületgépész sok-sok évvel ezelőtt kipattant születésnapi, baráti találkozó ötletéből senki sem sejtette, hogy immár a gépésztársadalom egyik legrangosabb, ha nem a legrangosabb eseményévé növi ki magát ez a minden év decemberében megrendezett találkozó, az Épületgépészek Napja. Rohanó világunkban sokan csak itt találkoznak évente egyszer, de a viszontlátás öröme nem kopik az évek múlásával soha: tanárok és volt diákok, volt osztály és évfolyamtársak ezen a napon újra élhetik, ha csak rövid időre is a régmúltat. És a szárnyukat bontogató ifjú titánok is ekkor kapnak esélyt, hogy a szakma nagy öregjeivel, talán először itt kerüljenek testközelbe.

A Magyar Épületgépészeti Koordinációs Szövetség idén december 3-án rendezte meg a jubileumi 15. Magyar Épületgépészek Napját. A Szervező Bizottság az idei rendezvényt a hagyománytisztelet és a folyamatos megújulás jegyében készítette elő. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem immár másodszor adott otthont mind a kiállításnak, mind az ezzel párhuzamosan futó délelőtti szakmai előadásoknak, konferenciának és a hagyományos délutáni kerekasztal-beszélgetésnek.

Az idelátogatók igazi karácsonyi hangulatban érkezhettek, mivel aznap, jó kis hóesést kaptak a nyakukba. Idén jól jött az a gondoskodás, amivel a parkolási gondoktól kívánták megkímélni a konferencia és a kiállítás látogatóit a szervezők azáltal, hogy ingyenes parkolási lehetőséget biztosítottak nem messze a rendezvény színhelyétől, a Kopaszi Gáton (Lágymányosi híd budai hídfője), ahonnan szervezett buszjárat folyamatosan közlekedett a BME "K" épülethez és vissza.

Az igényekhez igazított egynapos rendezvény szakmai konferenciájának témája az energiatermelés és felhasználás napi gyakorlata. Az esemény rangjához méltóan helyszínül 1. emeleti Díszteremet választották a szervezők. A program gazdája dr. Kajtár László, aki a hazai épületgépészeti oktatás jeles képviselője, a komfortelméleti kutatások egyik úttörője így nyilatkozott:
"A Konferencia szakmai programjának összeállításánál a témakört határoztuk először meg, amihez a konferencia mottója tartozott. Mindenképpen aktuális témát akartunk választani és további fontos szempont volt, hogy ne lerágott csont legyen. Én voltam a konferencia gazdája, de az elmúlt évhez hasonlóan a szervező bizottságban ötletelve döntöttük el a végleges változatot. Így fogalmaztuk meg a rendezvény mottóját: Energiaforrások és energiafelhasználás az épületgépészetben. Ma mindenki az energiafelhasználásról, energetikáról beszél. A témaválasztással azt is be akartuk mutatni, hogy az épületgépész mérnök munkája során szükségszerűen energetikával foglalkozik, energetikusként is viselkedik. Tudatosan választottuk az első blokkba az energiaforrásokhoz tartozó témaköröket. Ide illesztettük be a külföldi előadókat. A második blokkban pedig megvalósult rendszerek, rendszerfajták bemutatása történt az energetikai, az energiafelhasználást befolyásoló szempontok alapján. Tudatosan kerültük az épületenergetika témakörét. Természetesen nagyon fontos szempont volt az előadók felkérése. Olyan személyeket kértünk fel, akik azon a területen - vitán felül - ez elsők közé tartoznak, valamint elismert szakemberek. Reméltük, hogy jól döntünk. A visszajelzések döntő többsége igazolta elképzelésünket."

A másik, délutáni szakmai program inkább szakmapolitikai jellegű kerekasztal-beszélgetés, amelynek témája: A magyar építésügyi stratégia, valamint az épületgépészet szerepe és feladatai. A programpont gazdája Till Gábor elmondta, hogy céljuk a megújuló magyar építőipari stratégia bemutatása, ezen belül az épületgépészet helyének és szerepének tisztázása. Kedvet kívántak teremteni a magyar vállalkozóknak, hogy az új tendenciákat kihasználva, biztosabb alapokat tudjanak biztosítani vállalkozásaiknak. A kerekasztal vendége volta a kormányzati oldal egyik szakpolitikusa Grónay Andrea - az Építésgazdasági Munkabizottság és az Épületenergetikai Albizottság elnöke, Prof. Michael Schmidt - a REHVA alelnöke (az Európai Fűtés és Klímatechnika Szövetség Egyesülete) és a három legnagyobb magyarországi épületgépész szervezet vezetője: Kovács István - a Magyar Mérnöki Kamara alelnöke, Golyán László - a Magyar Épületgépészek Szövetsége elnöke és Matuz Géza - a Magyar Épületgépészeti Koordinációs Szövetség elnöke.

A rendezvény vitaindító előadással kezdődött, amelyet Seidl Gábor country manager, Vaillant SD moderátorral vezetett szakmai beszélgetés, majd ezt követően a közönség kérdések követtek. Célja a hazai szakemberekkel, vállalkozásokkal megismertetni a kormányzat építőiparral kapcsolatos elképzeléseit, meghatározva az épületgépészet szerepét, feladatát is.

Összefoglaló  Grónay Andrea vitaindító előadásából

Néhány gondolat a 2011. évet érintő, az építőipart befolyásoló tényezőkről és a várható intézkedési csomagokról.
Nemzetközi kötelezettségünkből adódóan a 3x20-as célkitűzések:
- a megújuló energiák 20%-ra növelése,
- az üvegházhatású gázok, elsősorban a széndioxid kibocsátás csökkentése 20%-kal,
- az energiahatékonyság 20%-os teljesítése 2020-ig.
A gazdasági válságot is hátrányosan befolyásolja az alacsony energiahatékonyság, energiatakarékosság alacsonysága. A legkisebb költséggel és a legnagyobb társadalmi hatással, amelyet az épületek energia hatékony felújítással és építéssel lehet foganatosítani.
A magyar energiapolitika új iránya paradigmaváltást hozott. Tudjuk milyen tényekkel, kihívásokkal kell szembesülnünk. A 4,3 milliós épületállomány 70%-a felújításra szorul, az összenergia 40%-át az épületekre használjuk el. Épületeink a legnagyobb széndioxid kibocsátók. Az energiaszámlák a családok, a közintézmények számláinak nagyobb hányadát teszik ki. A fűtési célú földgázigény importból származik. Ennek következtében a Kormány új energiapolitikájában megjelennek az új célok, amelyeket el szeretne érni.

Néhány gondolat az alapvető szempontokról:
- az alap-, közép- és felsőfokú energetikai képzés helyreállítása,
- a foglalkoztatás növelése,
- munkahelyteremtés,
- befektetői tőke előmozdítása.
Ezek meg fognak jelenni az új energiapolitikában és a hosszú távú energia stratégiában is.
A Kormány Nemzeti Együttműködés Programjában kiemelten kezeli az energiapolitikát és hangsúlyos az energiahatékonyság és energiatakarékosság. Fő cél az anyagazdaság fenntartható növekedése. A program szeretné 1 millió új munkahely megteremtésével beindítani a várt fejlődést és visszaszorítani a gazdasági válságot. Ebben a programban megfogalmazódik egy úgynevezett energia hatékony épületekre irányuló európai kezdeményezés megvalósításának elősegítése, a zöld technológia támogatása. Mindez azt jelenti, hogy a Nemzeti Együttműködési Program legalább 10 éves országos együttműködési programot fogalmaz meg. Ez pontosan azt jelenti, hogy a lakások 10%-nak felújítása 8 ezer építőipari munkahely megteremtését tenné lehetővé, és 10 év alatt megtérülnének a befektetések, valamint teljesülnének a környezetvédelmi vállalásaink.
Az energiahatékonyság egy fontos stratégiai alapelvként fogalmazódik meg a programban, és megjelenik az új Széchenyi Tervben is. A Széchenyi Terv még a tervezési folyamatát éli, szeptember 15-én lehetett a vitaindító iratot széles társadalmi hozzáféréssel megtekinteni, a vélemények megfogalmazásával élni. Ezek a vélemények beépítésre kerültek a Széchenyi Tervbe. A különböző programok megfogalmazása, a pályázatok kidolgozása elindult és év végével fog befejeződni. Az épületenergetikai és energia hatékony beruházások két kitörési pont mentén rajzolódnak meg a megújuló Új Magyarország zöldgazdaság fejlesztés, valamint az otthonteremtés és lakásfejlesztés programban. A Széchenyi Terv és a Nemzeti Együttműködési program közös elemeit mostantól Energia-hatékony Intézkedési Program néven fogom ezen túl nevezni.
Az új Széchenyi Terv korábban fog indulni és ennek részeként fog megjelenni a 10 éves hosszú távú Energia-hatékony Intézkedési Program. Bizonyos elemeit nem lehet már januártól elindítani, hiszen hosszabb tervezési munkát igényel az előkészítése.
Alapvető céljai:
- az otthonaink életkörülményeinek javítása,
- lakásfelújítás, lakásépítés, a foglalkoztatás növelése,
- olyan átfogó követelményrendszer felállítása, amely elsősorban a beépített termékekre, a felújítást, új építést végző kivitelezőknek, valamint a végtermékeknek a minőségére vonatkozik.
A minőség érvényesítése fontos szempont lesz, amelyeket a pályázati kiírásokban kell foganatosítani.
Magyarország energiastratégiája 2030-ig szól, és a Kormánynak december végéig kell elkészíteni. Jelenleg készül a Nemzetgazdasági Minisztérium koordinálásával a nemzeti cselekvési terv is. Igaz, rendelkezünk egy 2008-ban készült energiahatékonysági cselekvési tervvel, amelyet az Európai Bizottság 2010-ben fogadott el. Ez 2016-ig szól, de 2011-ben kell felülvizsgálni, valamint az első cselekvési tervben megfogalmazásra kerültekről be kell számolni, mérhető adatokat kell adni. A 2011-es második cselekvési tervben az új intézkedéseket számba kell venni, amelyek már összefüggésben vannak ezekkel a hosszú távú stratégiákkal is, elérendő célok lesznek az új energiapolitikában. A Nemzeti Energiahatékonysági cselekvési tervben utalnék az energia hatékony építési programra is, ami hosszabb távon egy jóval átfogóbb és eddig nem jelent meg sem a cselekvési tervben, sem a cselekvési politikában. Ezeknek főbb irányvonalait meg kell jelölni a második cselekvési tervben. Az energia hatékony építési programot úgy lehet komplexen elindítani, ha ennek is lesz egy rövidített cselekvési változata, amelyben megfogalmazzuk azokat az elsődleges célokat, amelyeket el akarunk érni.

Az új Széchenyi Tervben meghirdetésre kerülő programok:
Célja:   - jóval nagyobb átbocsátási rendszerű legyen,
- jól átlátható,
- forráskoordinált,
- bürokráciamentes.
A 4+2 program lényege:
- hagyományos építésű lakóépületek felújítása alprogram,
- panelrekonstrukciós alprogram,
- középületei rekonstrukciós alprogram,
- energiatakarékos új építés alprogram.

A középületi rekonstrukciós alprogramon belül három rész található a fejlesztés igénye szerint:
- műemléképületek,
- jelentős technológiai energiaigénnyel rendelkező épületek (pl. kórházak, fürdők),
- ipari szereplők (KKV-k).

Mindez a következő célértékekkel jelent meg:
- 50 ezer hagyományos építésű,
- 30 ezer panelotthon,
- 22 ezer új energiatakarékos otthon a Széchenyi Tervben megfogalmazva.
Évente átlagosan 3,2 ezer szolgáltatást végző intézmény felújítását szeretnénk elvégezni, és átlagosan 60%-os energia-megtakarítással számolunk.

Az új építésű épületeknél a 7/2006. évi rendelet értelmében a 25 kW/nm/év fogyasztást szeretnénk támogatni. Természetesen lehet más épületeket is építeni, nem kell ezt a célértéket előirányozni, de a Kormány ezekhez nem nyújt támogatást. Mindez 2011-ben 150 ezer épület felújítását jelentené, a teljes beruházási költség minimálisan 160 ezer milliárd lenne. Ez jelenik meg a programozási dokumentumban, illetve ez jelenti a nagy, átfogó energia-hatékonysági programot, amelyet szeretnénk megvalósítani. A realitás majd hozni fogja, hogy milyen forrásokat tudunk hozzárendelni 2011-től, mi az, amit januártól tudunk indítani, mi az, amit csak fokozatosan tudunk megvalósítani. A felújítás komplexitása jelenti a hőszigetelést, a nyílászárócserét, a megújuló energiák alkalmazását, de az egészet nem feltétlenül egyszerre kell megvalósítani, lehet lépcsőzetesen is.
Az épületgépészeti beruházásokra is hangsúlyt szeretnénk fektetni.
A 2011-től várható 3 fő irány, amely a 2013-ig rendelkezésre álló uniós forrásból finanszírozható:
- a KKV szektor energiahatékonysági beruházásainak pályázata (gyártási technológia, épület felújítások),
- az állami szektor energiahatékonyságának javítása,
- az önkormányzati épületek felújítása.
Ezekben a pályázatokban megjelenő célcsoportok tehát uniós forrásból kapnák a támogatást, de később a Kormánynak szándékában áll a hazai forrásból történő finanszírozás is.
További 4 irányvonal az uniós forrásból (szintén a Széchenyi Terven belül):
- A távhő szektor energetikai korszerűsítése - januártól hirdetjük meg azt a keretet, amit az operatív programból át tudunk erre csoportosítani, majd később további átcsoportosításokkal, további tervek alapján lehet indítani a következő beruházásokat.
- A közvilágítás korszerűsítése.
- Új koncepcióként jelennének meg az épület energetikai beruházások.
- A közintézményi alprogram is elindulna, ebben egy új konstrukciót jelentene, hogy az 50 millió alatti projekteket jelentené, és automatikus mechanizmus lenne. Az elmúlt időszakban ugyanis az volt a tapasztalat, hogy 54%-ban az 5.3.3/a) és b) konstrukcióból volt nagyobb igény a pályázók körében, de ezt nem tudta kielégíteni az uniós forrás lehetősége.
Összefoglalva tehát, a Központi Költségvetésből 7/2006-os rendelet hatálya alá eső épületek felújítását lehet elvégezni. A beruházások során az ingatlanoknak legalább két energiakategóriát kellene ugrania, és legalább a B energetikai osztályt kellene elérnie.

 
A kerekasztal-beszélgetés megkezdése előtt Seidl Gábor bejelentette, hogy hosszú évek fáradságos munkája után létrejött az épületgépész közös platform, amely húsz szakmai szövetség szándéknyilatkozataként regisztrálható. Feladata a szakmai érdekek egyeztetése, ezt egy közös platform keretében végzik a szövetségek (mind a kormányzati szabályozást, mind az épületgépészeti szakmát érintő kérdésekben a mérnöki szakmai társadalom közös állásfoglalás képviseletét).
A feltett kérdéseket érintő témakörök:

Rövid összefoglaló a válaszadók beszédéből:

Michael Schmidt
Az EU-s előírásokat jónak látom. A megújuló energiaforrások használatával egyetértek, az üvegházhatású gázokkal kapcsolatos szabályozások jók. Amennyiben tehetném, a piacon meglévő összes technikai megoldást bevezetném, és ezzel 10-20%-al csökkenteném az energiafelhasználást. Vallom, hogy nem az a legfontosabb, hogy mindig új dolgokat kutassuk ki, hanem, hogy a meglévő tudásunkat minél hamarabba alkalmazzuk a gyakorlatban. A megújuló energiák között nem látok prioritási sorrendet. Egy mixelt geo-, biomassza-, és megújuló energiával teljesen kielégíthetnénk a meleg igényünket. A solár jövője attól függ, hogy hogyan tudjuk tárolni a nyert energiát.
Középtávon az épületek energia igényét kell korlátozni. Az energiát hosszú távra nem kifizetődő szállítani, ezért a helyi igényeket helyben kell megoldani. Véleményem szerint áttörési pont lenne, ha minden épületben/házban lenne egy tároló.
Nagy a verseny az építőiparban, ugyan a magyarországi helyzetet nem ismerem, úgy vélem, hogy a mérnököknek kötelessége ellenőrizni a kivitelezési/szakmunkát. Svájcban nem az nyeri el a munkát, aki a legolcsóbb, hanem aki a leginkább megfelel az elvárásoknak. Ezzel megakadályozható, hogy az árak annyira lemenjenek, amennyiből már nem lehet megfelelő minőségű munkát végezni. Leginkább az irritál, amikor az irányelvek, normák teljes egészét át kell látnia a mérnöknek, ám az ellenőrzéskor kiderül, hogy a tervekhez képest eltér a kivitelezés. Azon kollégáimnál, akik nem tartják be az előírt ellenőrzéseket előfordulnak hibák. Fontos, hogy a minőség valódi értékeken alapuljon, hiszen a gyártók tisztában vannak az általuk előállított termékek minőségével.

Kovács István
A Mérnöki Kamara, mint köztestület a Kormány mellett működő bizottságok mindegyikében részt vesz, így a Belügyminisztériumban, a Gazdasági Minisztériumban, a Fejlesztési Minisztériumban állandó résztvevő. Megkaptuk a Kormány törvényalkotási cselekvési tervét, amelyre a Kamara felkészül. Felkészül annak a több tucat oda delegált mérnöknek a biztosításával, akik szakértőként fogják képviselni, és még korábban felkészül, amikor ezeket a szakértőket olyan munícióval látja el, amelyek a szakmai szervezetek és az egész épületgépészeti szakma kívánatosnak lát a törvényalkotás során megvalósítani.
Mi ebben is ügyködünk, amikor az itt már elhangzott épületgépészeti együttműködő fórumról beszélünk. Olyan összetartó fórumot hoznánk létre, ahol mindenki elmondhatná véleményét, amelyet aztán a Kamara képviselni tudna a Kormány felé.
Szívesebben nevezzük a körbetartozást lánctartozásnak. Sok gondolatot dolgoztunk ki és sok gondolatot tettünk a Kormány elé, hogy miként lehetne ezt csökkenteni. Nagyon fontosnak tartjuk a közbeszerzési pályázatok megváltoztatását, tehát azt a módszert, amit Smith őr is említett, hogy mindig a legalacsonyabb áron lehet megnyerni a munkát. Ez magában hordozza azt, hogy érték alatt vállalják el a munkát, és egyszerűen nem marad pénz kifizetni minden alvállalkozót. Nekünk erre egy olyan megoldási javaslatunk volt, amit Európa sok országában alkalmaznak, hogy a pályázat során legyen a legalacsonyabb és a legmagasabb pályázat automatikusan kizárva. Ekkor jobban meggondolják a pályázók, hogy milyen értékhatárok között teszik meg vállalásukat. Mi ebben látjuk a megoldást.

Matuz Géza
Nagyon optimistán látom a helyzetet, de tulajdonképpen az elején vagyunk még az együttműködésnek, és mint a házasságok elején, mindenki nagy elvárásokkal viseltet az együttműködés felé. Valóban, már több bizottságban is dolgozunk együtt a Kamarával és a MÉGSZ-szel. Az egyik ilyen fontos helyszín az oktatási bizottság. Úgy tűnik, hogy a középfokú oktatásban egyfajta konszenzus is született, amelyet a Kamara tovább is küldött a döntéshozók felé. December végéig le fog zárulni egy következő kör, ami a Mérnöki Kamarai jogosítványt adó státuszt fogja tisztázni, hozzáköti a felsőfokú oktatás szintjeihez azt, hogy ki mire jogosult, milyen diplomával és milyen végzettséggel. Ezen dolgozunk most együtt, úgy gondolom, hogy harmonikusan és jól.
Óvnám attól a döntéshozókat, hogy az országra vonatkozóan újabb minőségi előírási sorozatot dolgozzanak ki, hiszen örültünk annak, hogy a kilencvenes években lebontottuk azokat a hazai preferenciákat, amelyek adminisztrációkkal nehezítették a helyzetet. Úgy gondolom, hogy vannak erre európai intézetek, vannak erre előírások. Sajnos Magyarországon eljutottunk odáig, hogy Word-ben állítanak ki egy műszaki adatlapot és ebben egyesek úgy írják át a számokat, ahogy akarják. Ezeket a certifikátokat kellene komolyabbá tenni, és ilyen alapon összehasonlítani a berendezéseket. Másrészt, ha elmegyek egy műszaki konferenciára, akkor azt tapasztalom, hogy óriási harcok alakulnak ki a számokkal, az egyes gyártók egymás ellen lépnek fel. Azt remélem, hogy az európai közösségen belül is - különösen a hűtőberendezéseknél - 2012-ig jelentős előrelépés történik a certifikációs folyamatokban. Azt gondolom, ezeket kellene átvenni, és nem Magyar preferenciákat kitalálni.

Goján László
Több konferencián és egyeztetésen történő részvétel eredményeként rövidtávon nagy valószínűséggel a magyarországi energiafelhasználás és a lehetséges csökkentését a gázfelhasználás átalakításával és az energiafelhasználás racionalizálásával tudjuk elérni. Mindemellett természetesen szükség van az elöregedett állapot javítására, a széndioxid kibocsátás csökkentésére, a megújuló energiaforrások arányának növekedésére. Meggyőződésem, hogy alapvetően a hagyományos energiahordozók - a gáz és esetlegesen a szén alapú energiahordozók - adják a közvetlen lehetőséget.
Megkaptuk a Kormánytól azt a mozgásteret, amivel élhetünk és élnünk kell. A kormányzati szándék számunkra széles utat tesz lehetővé. Viszont már nem az a gond, hogy van-e út, hanem az, hogy van-e amivel és van-e akikkel együtt tudunk haladni.

Grónay Andrea
A pályázati preferenciák részleteiről, a minőségi követelményekről, és hogy milyen formában kívánja a Kormány a minőség iránti elkötelezettségét beleintegrálni a kiírandó pályázatokba, még nem tudok beszámolni, mert a kiírások most készülnek. Ami viszont fontos szempont, és törekedünk rá, hogy a minőségi termékek alkalmazása mindenképpen megjelenjen. Ez fontos energiahatékonysági szempontból is, mivel csak a jó minőségű termékekkel lehet elérni az energia megtakarítást. Ez vonatkozik az épületgépészeti termékekre és az épületburokban alkalmazandó egyéb termékekre is. Törekedünk arra, hogy a termékminősítési rendszer alkalmazásra kerüljön.
Amíg a Közbeszerzési Törvény módosítása nem történik meg, a pályázati kiírás nem lehet a jelenlegi törvénnyel ellentétes. Tehát a legalacsonyabb és legmagasabb árral kapcsolatos érvényesítés jelenleg nem kerülhet be a pályázati kiírásokba. Amikor a törvény megváltozik, lehet majd alkalmazni a pályázati rendszereknél. A pályázatokban azonban addig is lehet utalni arra, hogy a jó minőségű termék és ne az ár domináljon.

Till Gábor az alábbiakban értékelte az elhangzottakat: "A szervezők azzal, hogy a kiállítást a főépület Aulájában rendezték be hangsúlyozni kívánták a rendezvény szakmaiságát, a magyar épületgépész szakma születési helyéhez való kötődést. Ennek megfelelően szinte minden kiállító valamilyen érdekességgel, fejlesztéssel, idei újdonsággal jelent meg. Nem véletlen, hogy például a Yorshire Fittings Gyártó cég itt jelentette be először fúzióját a Comap Hungaria Kft-vel."

A programsorozatot az Épületgépész Bál zárta. Helyszíne szokásokhoz híven a Hotel InterContinental volt. Most is, mint mindig ezen az eseményen adták át díjakat. Hagyományosan 2006-tól az Év Épületgépész Mérnökeit a meghirdetett tervpályázat eredménye alapján választották ki és a munkákat a Magyar Mérnöki Kamara Épületgépészeti tagozatának Minősítő Bizottsága bírálta el. A tervpályázat gazdája, lebonyolítója, Virág Zoltán, több jelentős épület díjnyertes épületgépész tervezője így látta az idei "termést":
"A 2006-ban indított épületgépészeti tervpályázatot  - a hagyományoknak megfelelően - ez évbe is folytattuk. A MMK Épületgépészeti Tagozata és a Magyar Épületgépészeti Koordinációs Szövetség a "Magyar Épületgépészek Napja 2010"-hez kapcsolódva az idén is nyilvános tervpályázatot hirdetett épületgépész tervezők részére két kategóriában. Pályázhatott minden 1969 előtt, ill. 1969-ben, vagy ezután született magyar állampolgár, aki épületgépész tervezői jogosultsággal rendelkezik.
Az MMK Épületgépészeti Tagozat Minősítő Bizottságának felkért tagjai (Dr. Barna Lajos elnök úr vezetésével) áttanulmányozták a beküldött pályaműveket és a következő véleményt alakították ki a pályaművekkel és a díjazásokkal kapcsolatban:
1. Kategória, 1969. előtt született pályázók
A kategóriában két pályamű érkezett. Mivel a pályázati kiírás szerint a pályázat eredményességének feltétele az egyes kategóriákban legalább 4 pályamű beérkezése, a Bíráló Bizottság úgy döntött, hogy a kategóriában díjakat nem javasol. A két pályaműből kiemeli és javasolja dicséretben részesíteni.
Mottl Gábor: Családi ház fűtő-hűtő hálózatának tervezése témájú pályaművét.
A Bíráló Bizottság megállapítja, hogy a tervanyag a címben jelzettnél jóval többet tartalmaz.
A pályázó egy igényoldalról is összetett rendszerhez (fűtés, hűtés, HMV-készítés, uszodavíz-melegítés, uszodapárátlanítás, lakásszellőztetés) hatékonyan üzemeltethető összetett energiaellátó rendszert illeszt. A tervanyag átgondolt, igen jól előkészített, megoldott és dokumentált megoldást mutat, amelyben a pályázó megújuló energiaforrást és kondenzációs kazánt alkalmazott, a hőleadók pedig ezekhez jól illeszkedő felületfűtések.
2. Kategória, 1969. után született pályázók
A kategóriában 4 pályamű érkezett be. Ezek értékelése után a Bíráló Bizottság a következő elismerések kiadását javasolja:
1. díj:   Oltvai Tamás pályázó Bazaltbor Pincészet Feldolgozó Üzem épületgépészeti tervezése témájú pályaművének
A pályázó a háromszintes épületben energiatakarékos és környezetbarát megoldásokat alkalmazott (levegő-víz hőszivattyút, kondenzációs gázkazánt, légtechnikai hővisszanyerőket, fordulatszám-szabályozott gépészeti egységek) és a tervezés során energiaracionalizálási szempontokat is figyelembe vett. A tervezés minősége és a tervek kidolgozottsága megfelelő.
2. díj:   Fok Zoltán és Regner Ákos közös pályaművének, amelynek témája a budaörsi Hársfa u. óvoda épületgépészeti tervezése.
A pályázók a létesítmény hőellátására megújuló energiaforrásokat vettek igénybe, a szellőztetést hővisszanyerős szellőzőegységekkel oldották meg. A tervek jól kidolgozottak, de a Bíráló Bizottság értékelése szerint a tervekről a kivitelezéshez szükséges néhány adat hiányzik.
A Bíráló Bizottság dicséretben részesíti Újvári Tamás: Veszteségenergiák hasznosítása egy magyarországi gyógyszergyárban c. pályaművét. A bizottság azért döntött a díj helyett a dicséret mellett, mert a pályamű nem klasszikus épületgépészeti tervezés, ugyanakkor az energetikai értékelés, ez energetikai szempontból hatékonyabb megoldások keresése és kidolgozása napjainkban az épületgépész tervezők és szakértők egyik nagyon fontos feladata. Ezen a területen a pályázó nagyon alapos és értékes munkát végzett. A javasolt megoldás energetikai szempontból jónak ítélhető, a bemutatott költségszámítások és megtérülési idő számítások alaposak.
Minden évben lehetőséget adunk a pályázatok szakcikk formájában való megjelenítésére is, hogy ezáltal a szélesebb szakmai közönség is megismerje a pályamunkákat."

Végezetül köszönet a vendéglátóknak, akik most is kitettek magukért és mindent megtettek a remek hangulat érdekében - a nagyérdemű szórakoztatásáról neves előadó művészek gondoskodtak Keresztes Ildikó előadó művész, Hadházi László humorista és a Botafogó táncegyüttes személyében.

 

Első Magyar Kéményszövetség (EMKÉSZ)

Épületautomatizálási Egyesület (EIB/KNX)

Építéstudományi Egyesület (ÉTE)

Hűtő- és Klímatechnikai Vállalkozások Szövetsége (HKVSZ)

Kéményjobbítók Országos Szövetsége (KÉOSZ)

Magyar Kéményseprők Országos Ipartestülete (MKOI)

Magyar Hőszivattyú Szövetség (MAHŐSZ)

Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége (MATASZSZ)

Magyar Uszodatechnikai Egyesület (MUE)

BME Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék

Debreceni Egyetem MK Épületgépészeti Tanszék

Épületgépész Szakközépiskolák Országos Munkaközössége

Miskolci Egyetem Kőolaj- és Földgáz Intézet

Pécsi Tudományegyetem MMK Épületgépészeti Tanszék

Szent István Egyetem Környezettechnikai